A korcsolya elődje már az őskorban is létezhetett más formában, főként északon terjedt el kezdetben, mint közlekedési forma. Jóval később, szórakozásból a hollandok kezdték el űzni. Egyszer volt egy kislány, akit az anyukája elvitt korcsolyázni a 2000-es évek elején, ám ő nem merészkedett a jégre bátor édesanyjával ellentétben. Röviden ennyi volt a koris múltam egészen 1-2 évvel ezelőttig, amikor már rendszeresebben űztem ezt a sportot. A 2014-es karácsonyi ajándék korim óta nincs megállás: azóta jégkorong próba és rendszeres csúszkálások követték egymást, így jött az ötlet, hogy elmenjek a Műjégre egy kedves ismerősömmel, a parfümőr Zólyomi Zsolttal.
Impressziók:
A Műjégpálya tele van, már az Ötvenhatosok terétől sétálva hallom a zenét, látom a fényeket, érzékelem a vibrálást. A Vajdahunyad-vár oldala szemez a jégen önfeledten sikló emberekkel. Az ódon várkastély csupán „hallgatja” a zenét, amelynek stílusa az épület 1908-as végleges kialakítása óta sokat változott.
Merengések és elmélkedések közepette a fotóson kívűl Zsolt is befut a megbeszélt találkozó helyére, ahonnan máris befelé vesszük az irányt. Kis segítséggel a következő pillanatban a „csatolóban” találjuk magunkat - azért ez a frappáns név, mert itt vesszük fel a korikat - szemben a ruhatárral. Csak pislogok, életemben először vagyok itt. Szélsebesen felkapjuk a sporteszközöket és spurizunk ki a jégre, ahol még egy elmélyült oktatás végére is odacsúszunk.
 |
| A bólyákat szlalomban és halacskában is megkerüljük |
 |
| A korcsolyázó ORR! :) |
Zsolt, aki addig a percig azt állította, hogy nem biztos a korcsolyatudásában, jobban állja a jeget, mint én.
A gyorstalpalót követi a baráti találkozással egybekötött sportos beszélgetés. Miközben a köröket rójuk, a háttérben régi vagy régen hallott számok csendülnek fel, a változatos zenei repertoár (azért Mozart koráig nem visszamenve) fokozza a hűvös péntek esti korizás élményét.
Zsolttal egyetértünk, mind a zenét, mind pedig a hely szépségét és mesés hangulatát illetően. Kiváló parfümőrként mindenfélét megérez, de legfőképp a jég illatát – néha jó lenne az ő bőrébe bújni, amikor ilyeneket mond.
A hangszórókból áradó kelleme melódiát egy „minden nyelven ugyanazt jelentő takarodó” szakítja félbe, nem sokkal nyolc óra előtt, így szépen mindenki lesiklik a pályáról, lecsatol és hazamegy.
 |
| Zsolttal |
Egyre inkább nagy hangsúlyt kapnak nálam az élmény sportok. Hiszen a blog is erről szól: mozogj, találd meg azt a sportot, amit élvezetből csinálsz és töltődj fel tőle. Már sokat volt szerencsém kipróbálni eddig, kb. tíz kedvencem is lett, de lehetetlenség egyszerre űzni az összeset (sajnos). Nem melegítettem be előtte, a nyújtás is elmaradt. Ha egy kis affinitást érzel magadban (netán még az egyensúlyod is rendben van) ajánlom a korcsolyát minden rémtörténet ellenére. Ha elesel, állj fel és menj tovább, a réteges öltözet vagy a védőfelszerelés (esetleg bukósisak) megvéd. Nem utolsósorban fenékről és combról leszedi a fölösleget, de közben nem muszáj megszakadnod, olyan, mint a görkorcsolyázás – csak a jégen.
Hol? Városligeti Műjégpálya
Mennyibe kerül? http://www.mujegpalya.hu/hu/jegyarak
Mit vigyél? Réteges öltözet, korcsolya (ha van), bukósisak, főleg, ha kezdő vagy
Korosztály: 3-100 év
Férfi/nő arány: 50%-50%
Pontozás
Kínzó faktor: 7/10 (attól függ meddig és milyen gyorsan csinálod)
Ennyire formál: 10/10
Edző: 11/10
Helyszín: 11/10
Ennyire fáj másnap mindened: 5/10 (nekem)
Fotó: Németh Balázs
0 megjegyzés :